2007. október 1., hétfő

Luxushétvége

Kedves kollégáink nászajándékaként az elmúlt hétvégét egy luxusszállodában töltöttük. Annyira luxus volt, hogy ilyenben még nem voltunk, és valószínűleg sokszor nem is leszünk a jövőben. Szóval egyedülálló élmény volt, nagyon jól éreztük magunkat. Mégegyszer köszönjük mindenkinek, akitől kaptuk.

A hely egy Bintan nevű szigeten van, ami kevesebb, mint egy óra hajóval Szingapúrból, de már egy másik ország, Indonézia. Mivel ilyen közel van, kedvenc célállomás a szingapúriaknak, ha igazi tengerpartra akarnak menni. Van ugyan itt is tengerpart, Sentosa szigetén, de ott a parti mulatságokat (strandröpi, koktél-kortyolgatás, napozás, stb.) lehet élvezni, a víz elég koszos.

Nem úgy Bintan-on, ahol tiszta, fehérhomokos, igazi trópusi tengerpartok vannak. Mi is egy ilyenen voltunk.



A szálloda annyira előkelő, hogy a hajóból kiszállva várt ránk egy táblás ember, és amikor jelentkeztünk nála, hogy megjöttünk, a soron kívül átvittek a határellenőrzésen, a vízum igénylésen (igazából elkérték az útlevelünket, meg a vízum árát, és mindent elintéztek helyettünk - lehettünk volna körözött bűnözők is), beültettek egy autóba, és már mentünk is a hotel felé.

A hotelben recepciós pult nem nagyon volt, hanem leültettek, finom teát adtak, elmondták, mi a helyzet, és természetesen elkérték a hitelkártyámat, mert ez azért üzlet, nem szanatórium.

A "szobánk" egy ház volt, az erdő közepén, saját terasszal, ami a tengerre nézett, és a mi különbejáratú jacuzzink volt rajta. Nagyon szépen volt berendezve, és természetsen nem volt olyan dolog, ami hiányzott volna: köntös, benti és strandpapucs, törölközők, fogkefe, fésű, ami csak kell, mind be volt készítve.

Ahogy kiélveztük a szoba látványát és kényelmét, lementünk a partra. Két medencéje van a hotelnek, mindkettő olyan, mintha a tengerparti sziklába vájták volna. Akinek nagyobb víz kell, lemehet a homokos, vagy akár a sziklás tengerpartra.

A medencék mellett kényelmes nyugágyak vannak, amikből mindig van elég, nem kell harcolni érte. Amikor letelepedik az ember, rögtön hozzák a vizet, a vizes törölközőt, vizsprét, nehogy véletlenül túl melege legyen. Ha nem akarja cipelni a törölközőt a szobából, gond nélkül adnak a parton, annyiszor, ahányszor akarja. Ha nem akar sétálni a partig, rendel egy kis villamos golfautót, és azzal viteti el magát ahová akarja a szállodán belül. Szóval a kiszolgálás osztályon felüli.

A személyzet rendkívül kedves, egyfolytában köszönnek, még a mellettünk elrobogó golfautók sofőrjei is nagy hangon üdvözöltek mindig. Látszik, hogy elégedettek, szeretnek itt dolgozni, és amint mondták, tényleg nagyon jó munkahely, nemcsak a vendégeknek a legjobb a szigeten, a személyzetnek is.

Írhatnék még hosszasan a vacsorákról (a szombatit a házunkban fogyasztottuk kettesben, illetve hármasban a csak nekünk felszolgáló pincérrel), a reggeli választékról (pezsgő is volt a büféreggeliben, ha valaki azt kívánt), a masszázsról (egymás melletti ágyon, egyszerre masszíroztak bennünket több, mint egy órán keresztül), a jógáról (a tengerparti sziklákon egy kis teraszt építettek, oda mentünk vasárnap reggel jógázni egy órát), meg még sok más élményről, de inkább nézzetek meg néhányat a sok fényképből, amit csináltunk. (Itt)

El voltunk kényeztetve minden szempontból. Kicsit félünk is, hogy a többi hely, ahová ezután megyünk majd nem veszi fel a versenyt ezzel. Mindenesetre, ha megtehetjük, egyszer még visszamegyünk.

Nincsenek megjegyzések: