2008. július 9., szerda

Búcsú Szingapúrtól

Az utolsó napjainkat töltjük a szingapúri lakásunkban, már csak kettőt alszunk itt. A pakolás nagyja megvan, de azért még lesz munka vele. Holnap még intézkedünk, rendezkedünk, aztán péntek kora reggel megyünk Ausztráliába.

Majdnem 11 hónapot voltunk itt, Szingapúrban, és nagyon jól éreztük magunkat. Rengeteg dolgot csináltunk, amire tanúság a majdnem 100 blogbejegyzés. Szingapúrt elég jól megismertük, megszoktuk, otthon érezzük magunkat itt. Azt hiszem nagyon sok mindent láttunk is Szingapúr nevezetességeiből.

Amikor utazgattunk - és a 11 hónapból másfél-két hónap ezzel telt - akkor jártunk öt másik országban a környéken, láttunk tengert, várost, hegyet, dzsungelt, műemléket, piacot, mindent. Annyit repültünk, mint eddig még soha, és akár összehasonlító tanulmányt is írhatnánk a dél-kelet ázsiai hotelekről.

Most jön valami más, Ausztrália. Teljes négy hetet leszünk ott, beutazzuk Perth-től Queenslanding. Itt egy térkép arról, merre is megyünk:


Nem megyünk el egy csomó érdekes helyre, mint pl., Melbourne vagy Tasmánia, de egyrészt időnk sem lenne rá, másrészt ott már túl hideg van nekünk. De így is nagyon sok mindent fogunk látni és csinálni. Megyünk búvártúrára, vitorlázásra, bálnanézésre, dzsipes szafarira, több borvidéket meglátogatunk, operát nézünk a Sydney operaházban, körbejárjuk az Ayers Rock-ot (Uluru-t), stb. Szóval mozgalmas lesz.

Aztán augusztus 8-an visszajövünk ide Szingapúrba, összeszedjük az itt hagyott csomagjainkat, kipihenjük magunkat, mégegyszer megnézzük a várost, és 11-én indulunk haza. 12-én este érkezünk fáradtan, összetörten, de boldogan, mert otthon leszünk.

Lehet, hogy már többet nem írok a blogba, mert kevéssé lesz rá alkalmam. Ezért most köszönjük meg minden lelkes olvasó figyelmét, bátorítását. Remélem élveztétek.

Sziasztok, legközelebb személyesen.

Magánszigeten

Tegnap jöttünk vissza Nikoi szigetéről. Ez egy kis indonéz szigetecske nem messze Szingapúrtól (egy óra komp, egy óra taxi, aztán 20 perc hajó), amit egy magánbefektető megvett és szállodát nyitott rajta.

A szálloda a luxus kategóriába esik, bár az ára alig volt több, mint Kehidakustyánban. És azért van némi különbség Nikoi és Kehidakustyán között. Pl. az, hogy itt a "szobák" lényegében kétszintes házak. Alul van egy kis "nappali", felül a hálószoba. És az egész fából épült, hagyományos stílusban, azaz nagyon nyitott, levegős, tágas. Azt hinné az ember, hogy ki van téve így a természet erejének, de az egyik éjjel egy elég erős vihart vészeltünk át, és lényegében soha nem éreztük magunkat veszélyben.

Az étkezés is jól van megoldva, van egy nagy közös étkezőasztal, aminél a vendégek közösen esznek (volt vagy 8 méter hosszú az asztal, és összesen két, 10 centi vastag deszkából készült, gyönyörű volt). Kétfajta menü van, felnőtt és gyerek, de minden étel nagyon jó ízű volt, és annyira bőséges adagok, hogy néha a felét nem bírtuk megenni.

A személyzet nagyon kedves, egyszerre hatékony kiszolgálók és a gyerekek szórakoztatói. Amikor partra lép az ember, a főnök fogad mindenkit egy kézfogással, a végén pedig, amikor mentünk el, mind kisereglett a partra, és lelkesen integettek utánunk.
Az időjárás szokás szerint nem a legjobb volt, de azért nem esett egyfolytában az eső, úgyhogy tudtuk élvezni a partot is. Egyszóval nagyon jó volt, azt hiszem ezzel Nikoi feljött az első helyre a tengerpart toplistában.

Képek a picassán, ahol még van két másik válogatás is, egyik az Inseadról, a másik meg az utolsó szingapúri heteink programjairól.

2008. július 3., csütörtök

Toplista: fényképek

Bonuszként kiválogattuk a legszebb képeinket, és azokból is a legjobb ötöt. Volt miből választani, mert több mint 6500 képet csináltunk, amióta itt vagyunk, amelyek több mint 18 megabyte-ot foglalnak el. Szóval a legjobb 5 az kevesebb, mint egy ezrelék!

Köszönet az összes fényképésznek, elsősorban az Eszternek, aki a legtöbbet fotózott (én blogot írok, ő a fotoriporter), a Nórának, és az összes rokonnak barátnak, aki erre járt, és itthagyta a fényképeit.

A válogatás a Picassa-n megnézhető, a legjobbak legjobbjai pedig itt alább vannak. Mivel szinte teljes egészében esztétikai szempontból értékeltük őket, és csak nagyon kicsit a képhez kötődő élmény alapján, nem is írom oda, hol készültek.


5. helyezett:


4. helyezett:


3. helyezett:


2. helyezett:


1. helyezett: