2007. december 3., hétfő

Vasutasoknak

Annak örömére, hogy a MÁV Cargo privatizációja, úgy tűnik nagyon sikeresen fog végződni (és nekem is van ehhez egy kis közöm), leírom a szingapúri vasút helyzetét.

A következő kép jól összefoglalja, milyen vasút van itt. Egyrészt van a modern városi magasvasút/metró, másrészt van a kissé nevetségesen szegényes kinézetű vonat.


A metrót a szingapúri állam építette. Kb. 10 éve adták át az első vonalat, és azóta fokozatosan bővítik. A fénykép a hozzánk legközelebbi metró-állomásnál készült, itt már nagyban épül az új vonal állomása, ami pont itt fogja keresztezni a régit. Az új a föld alatt megy majd, a régi ezen a környéken már a magasban.

A vonat helyzete sokkal egyedibb, ugyanis az nem szingapúri, hanem maláj. Még abból az időből maradt így, amikor Szingapúr és Malajzia nem volt két független ország, hanem vagy egy gyarmatbirodalomba tartozott, vagy néhány évig egy országba tartozott. Gondolom, nem lett volna értelme a vonatot szingapúri kézbe venni, ez ugyanis csak a legvége az egész maláj félszigeten végighúzódó vonalnak. Olyan van, hogy a vasúttársaság nem állami kézben van, de itt a sínek, az alatta lévő föld mind egy szomszédos ország tulajdona. Állítólag mielőtt az ember felszáll a vonatra a főpályaudvaron, útlevél-ellenőrzés van, mert a pályaudvar, már Malajziához tartozik.

Láthatólag nem érdekel itt senkit túlzottan a vonat. Szingapúr minek költene rá, nem az övé. A kikötő az más, az a világ egyik legmodernebb, legnagyobb forgalmú terminálja, állam által szorosan kontrollált, fejlesztett üzlet. Malajzia meg minek fejlesztené olyan nagyon ezt a végvonalat, pláne, ha nem is neki lenne igazán jó, hanem a helyieknek. Szóval senki földje az egész, és ez meg is látszik rajta.

Nincsenek megjegyzések: