Tegnap jöttünk vissza Nikoi szigetéről. Ez egy kis indonéz szigetecske nem messze Szingapúrtól (egy óra komp, egy óra taxi, aztán 20 perc hajó), amit egy magánbefektető megvett és szállodát nyitott rajta.
A szálloda a luxus kategóriába esik, bár az ára alig volt több, mint Kehidakustyánban. És azért van némi különbség Nikoi és Kehidakustyán között. Pl. az, hogy itt a "szobák" lényegében kétszintes házak. Alul van egy kis "nappali", felül a hálószoba. És az egész fából épült, hagyományos stílusban, azaz nagyon nyitott, levegős, tágas. Azt hinné az ember, hogy ki van téve így a természet erejének, de az egyik éjjel egy elég erős vihart vészeltünk át, és lényegében soha nem éreztük magunkat veszélyben.
Az étkezés is jól van megoldva, van egy nagy közös étkezőasztal, aminél a vendégek közösen esznek (volt vagy 8 méter hosszú az asztal, és összesen két, 10 centi vastag deszkából készült, gyönyörű volt). Kétfajta menü van, felnőtt és gyerek, de minden étel nagyon jó ízű volt, és annyira bőséges adagok, hogy néha a felét nem bírtuk megenni.
A személyzet nagyon kedves, egyszerre hatékony kiszolgálók és a gyerekek szórakoztatói. Amikor partra lép az ember, a főnök fogad mindenkit egy kézfogással, a végén pedig, amikor mentünk el, mind kisereglett a partra, és lelkesen integettek utánunk.
A szálloda a luxus kategóriába esik, bár az ára alig volt több, mint Kehidakustyánban. És azért van némi különbség Nikoi és Kehidakustyán között. Pl. az, hogy itt a "szobák" lényegében kétszintes házak. Alul van egy kis "nappali", felül a hálószoba. És az egész fából épült, hagyományos stílusban, azaz nagyon nyitott, levegős, tágas. Azt hinné az ember, hogy ki van téve így a természet erejének, de az egyik éjjel egy elég erős vihart vészeltünk át, és lényegében soha nem éreztük magunkat veszélyben.
Az étkezés is jól van megoldva, van egy nagy közös étkezőasztal, aminél a vendégek közösen esznek (volt vagy 8 méter hosszú az asztal, és összesen két, 10 centi vastag deszkából készült, gyönyörű volt). Kétfajta menü van, felnőtt és gyerek, de minden étel nagyon jó ízű volt, és annyira bőséges adagok, hogy néha a felét nem bírtuk megenni.
A személyzet nagyon kedves, egyszerre hatékony kiszolgálók és a gyerekek szórakoztatói. Amikor partra lép az ember, a főnök fogad mindenkit egy kézfogással, a végén pedig, amikor mentünk el, mind kisereglett a partra, és lelkesen integettek utánunk.
Az időjárás szokás szerint nem a legjobb volt, de azért nem esett egyfolytában az eső, úgyhogy tudtuk élvezni a partot is. Egyszóval nagyon jó volt, azt hiszem ezzel Nikoi feljött az első helyre a tengerpart toplistában.
Képek a picassán, ahol még van két másik válogatás is, egyik az Inseadról, a másik meg az utolsó szingapúri heteink programjairól.
Képek a picassán, ahol még van két másik válogatás is, egyik az Inseadról, a másik meg az utolsó szingapúri heteink programjairól.
2 megjegyzés:
Nagyon hasonlit Seychellesre a sziklak miatt. Jo kis hely -- honnan jott a tip hozza?
Egy masik inseadostol. Pangkilra akartunk menni, ami egy hasonlo sziget, de csak egybe adjak ki csoportnak. Oda nem jott ossze eleg erdeklodo, ugyhogy az elmaradt. aztan ket hete meselte, hogy ok hasonlo szigeten voltak, es mi rogton raugrottunk a lehetosegre.
Megjegyzés küldése